Azok a mocskos határidők.
Hogyan létezik az, hogy soha nem lehetsz elég gyors? Hogyan létezik az, hogy hiába dolgozol előre, mégis éjszakáznod kell? Hogyan létezik, hogy szakmánkban nem lehet szervezni, előre látni, tenni, dönteni?
Mert töketlenek az ügyfeleink! Ha délelőttre kell leadni valamit, akkor biztos, délután lesz belőle, mert valami teljesen lényegtelen hülyeségen - pl. a headline alatti flekk színén - eltököl a megrendelőd. Ha délután ötig kell odaérnie a nyomdába, nem lesz ott, mert valami baromságon még elmolyol, s este hétre szüli meg a 4 pontos jogi szöveg végső verzióját, s követeli, hogy azonnal - péntek este 8 ellenére is -, ad le, mert határidőre készen kell lennie a nyomatoknak! A szervezést és a rímánkodást a nyomda felé persze rád hagyja...
Biztos lehet minden szakmabeli, hogy a kitűzőtt határidők csak ránk nézve érvényesek, kizárólag mi nem csúszhatunk és csak nekünk kell megfeszülni azért, hogy az anyag valóban ott is legyen. Ezerszer előfordult már, hogy az ügyfél szerencsétlenkedése miatt már végképp lekésve minden utolsó utáni leadást, hirtelen kiderült: semmi probléma nincs abból, ha csúszunk 1-2 napot! Vagy egy éjszakába nyúló SOS meló után két nappal hív fel téged a nyomda, hogy most vette észre a CTP-s, hogy... (ami csak azt jelentheti, hogy csak most vették elő!)
Ha ez fordítva történne meg - a előzetes figyelmeztetésed ellenére, mert szerda estére épp színházjegyed van és így csak 6-ig érsz rá tologatni az egeret -, akkor biztos lehetsz benne, hogy 17:30-kor érkezik meg a jóváhagyás az igen tisztelt megrendelőtől. S ha otthagyod? A felháborodás garantált. Ilyenkor áldás lehet egy olyan főnök (vagy egy önfeláldozó kolléga), aki át tudja venni a befejezést.
Sokan dolgoznak szakmánkban tisztességgel és szorgalommal. (Páran pedig nem, de nem is nekik szól ez a blog) Közülük soha nem volt még problémája szinte senkinek a túlórával, akár hétvégézéssel, ha annak értelme van, ha az elkerülhetetlen! De rengeteg esetben csak a felelőtlenséget, az agresszív "én-vagyok-a-nagy-megrendelő"-séget, a marketingesek totális alkalmatlanságát (döntésképtelenség és koncepciótlanság) tapasztaljuk. S ehhez manapság a már szinte minden esetben hozzáadódik az ízléstelenségig történő módosítgatás jelensége, amivel már valóban kiherélik a layoutot, így elérkezünk a hiábavaló éjszakázás nonplusz ultrájához! Csinálj úgy szart, hogy még bele is szakadsz! Ezért aranyeres minden operátor!
Megoldás? Képzés! Oktassák már a közgázról, külkerről és az ELTE-ről kikerülő sületlen marketing csibéket a szakmára, a designra, verjenek belépjük egy kis vizuális és verbális kultúrát, tipográfiát és grafikai alapismereteket, nyomdai alapismereteket, de legfőképp azt, hogy hogyan kell bánni a design és reklámügynökségekkel! Mert ami mostanában van - tisztelet a kivételnek és az öreg rókáknak - sokszor kétségbeejtő. Legalább annyira, mint az a rengeteg foss reklám, ami születik ebből az elfajzott helyzetből...
